Mint a mókus fenn a fán...

Egy 2015-ös film egyetlen mondata felpörgette az agyamat: "...mintákat keresek... A zeneszerző mintákat ad, amivel felkelti az érdeklődésünket, aztán nem mondja el a történet végét. " Valahogy így hangzott.

A dolog azért jutott eszembe, mert az egyik unalomig ismételt tanács, hogy alakíts ki új mintákat- szokásokat stb. stb. A fószerkám meg csak áll, bólogat okosan, miközben halvány lila fogalma sincsen arról, hogy mi a nyavalyát is kellene csinálnia. A legtöbben ugyanis bőszen használják a kifejezést, de ha konkrétan rákérdezek, hogy oké, mondj egy hibás mintát az életedben, akkor a legtöbben csak elmosolyodnak és zavartan köhögni kezdenek:

- ŐŐŐŐ izé... ezen még soha nem gondolkodtam.

A legkorrektebb választ egy ötödikestől kaptam, aki azt mondta, hogy tudja hogy rossz szokása, hogy rágja a körmét, de hát az anyu is rágja...

Szóval eljutottunk- mondjuk addig, hogy hibás viselkedési mintákat esetlegesen felismerünk, de mi van a gondolkodási, hozzáállási, beállítódási stb. mintákkal?

Ha az egész emberiséget tekintem, akkor igen gyehennán állunk a mintáinkkal. A zenés hasonlatnál maradva, baromi hamis ez a nyávogás, amit ma emberiségnek nevezünk. A fő domináló minta, hogy hataloméhesek vagyunk, és ha bármit feltalál bárki, azt biztosan elsőre egymás megfélemlítésére és kinyírására adaptáljuk. Legyen szó az atomenergiáról, amiből elsőre bombát gyártottunk, az internetről, amit katonai megfigyelésekre használtak, ma meg manipulálásra, az ellenanyagokról, amiket sokszor azért fejlesztettek, hogy az előzőleg hadászati, népirtásra fejlesztett vírusokat, bacikat legyen mivel megfékezni, vagy a számítógépes rendszerekről, amikkel elsőre bombákat irányítottak. De gondold csak végig, hogy ma miért is olyan népszerűek a kűzdősportok? 

Szóval irtó tehetségesek vagyunk abban, hogy magas szintre emeljük egymás kinyírását, persze mindezt a béke és az egyensúly nevében. És a legtöbben eléggé ostobák ahhoz, hogy mindezt el is higgyék. Nem figyelünk a jelekre, amivel Földünk egyre többször figyelmeztet, hogy rossz a fókusz, pedig soha nem látott viharok pusztítanak és rengetegen halnak meg a hőségtől. Csak megyünk tovább ostoba módon a macskanyávogás után, elhíve, hogy az a legszebb zene. 

 Ez a minta pontosan ugyanaz, amit az egyiptomi fáraók követtek, amikor bármilyen megkívánt dologért háborút indítottak, amennyiben nem tudták kereskedelemmel megszerezni, vagy a görög harcoktól, amik semmi másról nem szóltak, mint arról, hogy ki az erősebb egy adott területen, vagy a vallás nevében elkövetett háborúktól, aminek semmi köze nem volt a valódi kereszténységhez, ahogyan a mai vallási beállítottságú háborúknak és támadásoknak sincsen semmi köze az adott valláshoz, csupán a vallást felhasználó hataloméhes emberek politikai és vagyoni céljait szolgálják. 

Szóval eltelt több ezer év, és az emberiség semmit sem változott. Ugyanaz a primitív ősember, csak már kőbunkó helyett kifinomultabb eszközökkel öli meg, félemlíti meg a másikat. Minta, ami nem változott, mert aki változtathatna rajta, az maga az ember, te, meg a szomszédod, meg az anyukád. Mindaddig, amíg fontosabb a külső, a kifizetés után tulajdonként megszerezhető anyagi, az új mobil, a műköröm, vagy a műmell, a kocsi meg a drog, addig nem is fog változni semmi. 

Szembenézni a hibás mintákkal és kijavítani azokat, ahhoz bátorság kell. Hajkurásztok soha be nem váló új csodákat, megtanultok elhárító módszereket váltani, és csodálkoztok, hogy nem történik semmi, ami megtörténik pedig rosszabb, mint ami előtte volt. A változás nem a feneked méretével függ össze, hanem az agyadban zajló folyamatokkal. Arról nem is beszélve, hogy a feneked is kisebb lehet, ha végre megbékélsz önmagaddal. Na, ennyit a mintákról.

Segítségre van szükséged a szokásaid megváltoztatásához? Gyakorlati útmutató