Pszichopata
Első látásra
az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember nagyon barátságos,
elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle.
Általában magas pozíciót tölt be, a céljait mindig eléri, sikeres embernek
nevezhető. Amikor azonban górcső alá tesszük, kiderül, hogy mindez csak a
látszat, és a maszk mögött egy teljesen más ember él. A pszichopata végtelenül
önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje. A mások
feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes
kisugárzása, manipuláció, erőszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés. Az
áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy az elbűvölő álarc mögött valójában
maga az ördög lakik.
A pszichopata nem érez.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ilyen személyiségzavarban szenvedő ember nem érez. Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást a tettei miatt, Jellemzően nem vállal felelősséget, és az áldozatot teszi felelősség, mondván, megérdemelte, amit kapott. Nem érez empátiát, nem tud együtt érezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben. A viselkedése sokszor távolságtartó, hideg. Noha mindig tudja, mit kell mondani, de a szavai mögött kevés a meggyőződés és a valós érzelem.
A pszichopata nem szorong
Másik jellemzője ennek a típusnak, hogy nem szorong. Mivel csak önös érdekeik vezérlik őket, ezért nem riadnak vissza a hazudozástól, álnévhasználattól, csalástól, mások becsapásától sem. Kölcsönöket vesznek fel, melyeket soha nem fizetnek vissza, a munkahelyüket igen gyakran váltogathatják. Viselkedésük sokszor feszült, felelőtlen, kiszámíthatatlan, alkalmanként a saját magukra veszélyes cselekedetektől sem riadnak vissza. Nem képesek felismerni annak a következményeit, ha bűncselekményen kapják őket, sok esetben visszaesőként kerülnek az igazságszolgáltatás elé.
A pszichopata nem tanul a hibájából
A legnagyobb hibájuk, hogy nem tanulnak saját tévedéseikből és tapasztalataikból. Hiába kerülnek rendőrkézre, vagy börtönzik be őket, nem tanulnak a történtekből. Nem látják be, hogy hibáztak és ennek megfelelően nem is változtatnak korábbi életvitelükön. Az ilyen ember számára nem megfelelő büntetés a bebörtönzés, mivel nem éri el célját, hiszen az illető képtelen tanulni belőle. A pszichopátiáért a gének a felelősek. Becslések szerint a népesség 1%-a, azaz minden 100. ember szenved antiszociális személyiségzavarban. A kóros állapot kialakulásáért elsősorban örökletes tényezők tehetők felelőssé, csak kisebb szerep jut a környezeti hatásoknak. Kutatások azt mutatják, hogy az agyi központok közül az érzelmek kialakításáért felelős amigdala és a döntéshozatalban, illetve a viselkedés szabályozásában szerepet játszó prefrontális kortex érintett leginkább. Agresszív viselkedés esetén az említett központok és a környező struktúrák közti kapcsolat sérülése mutatható ki.
A hétköznapi életben a pszichopata kifejezés mellett a szociopata megnevezés is igen gyakran előfordul. Egyes pszichiáterek szerint a két megnevezés közt nincs különbség, ugyanazt az embertípust jelölik, míg mások szerint ezek az antiszociális személyiségzavar két altípusát képviselik. A pszichopatának nevezett altípus örökli a betegséget, míg a szociopatákat a körülményeik, az elhanyagoló szülői magatartás, iskolai traumák, a szegénység vagy a rossz társaság viszi tévútra. Egy harmadik megközelítés szerint szociopata az a pszichopata, akinél a törvénnyel és a társadalmi szabályokkal való szembehelyezkedés dominál.
A gyermekek körében is megfigyelhető a pszichopata bűnözés, az úgynevezett zöldfülű pszichopátia, ami nagyon súlyos, visszafordíthatatlan kórkép, és már 8 éves kortól megfigyelték a szakemberek - jelentette ki Ranschburg Jenő pszichológus, a gyermekek által az utóbbi időkben elkövetett gyilkosságok kapcsán. Mint a professzor hangsúlyozta, ezektől a konkrét esetektől elvonatkoztatva, általánosságban mondja, hogy ez a fajta betegség a legtöbb esetben indulat nélküli gyilkolásra való hajlamot jelent. Ez nem az, amikor valaki "mély indulatában és keserűségében öl", hanem "teljesen hideg belsővel, érzéketlenséggel", a brutális bűncselekményt előre kitervelve és kegyetlen módszerekkel végrehajtva. A bűncselekményeket sok esetben "hideg kíváncsiságból" követik el. Ilyen volt a közelmúltban az a 8 éves kisfiú esete, aki arra volt kíváncsi, milyen dolog megfulladni. Hároméves társát belökte a medencébe, és egy széket a víz mellé húzva végignézte társa fuldoklását és halálát. Az érzéketlenség végigkíséri ezeket a bűncselekményeket, ráadásul teljesen elmarad a bűnbánat is.
A zöldfülű pszichopata ugyanúgy, mint felnőtt társa: "nem szeret, nem tanul és nincs bűntudata". Kóros mértékben hárítják a felelősséget.
Nem képes érzékelni mások feléje irányuló szeretetét sem, ahogy ő maga sem tud szeretni. Nem okul saját bűneiből, és újra meg újra elkövethet brutális gyilkosságokat. A bűntudat hiánya pedig abban mérhető le, hogy mindig kóros mértékben hárítja át a felelősséget másokra.
Volt egy amerikai 12 éves kislány, aki lakásuk ablakából a szemközti óvoda udvarán lévő gyermekek közül kettőt lelőtt, és amikor megkérdezték tőle, hogy miért csinálta, azt válaszolta, gyűlöli a hétfőt, valamivel fel kellett dobnia a napot.
Ugyanakkor sok esetben ezekre a fiatalkorú bűnözőkre jellemző egyfajta "pszichopata báj": ha akarnak, kifejezetten vonzóak tudnak lenni, és "az ujjuk köré csavarják akár még a pszichológusokat is". A tapasztalatok szerint a zöldfülű pszichopaták száma azért nőhetett meg, mert a kóros szeretethiány egyre több családban előfordul. Ez akkor alakul ki, amikor a gyermek élete első néhány évében nem kapja meg szüleitől a szeretetet, a figyelmet, a mosolyt, a beszédet, az érintést, és emiatt ő maga sem tanul meg szeretni. Azért is veszélyes ez a jelenség, mert az elmaradt szeretetet nem lehet egy későbbi életszakaszban "bepótolni.
A mai világban a gyermekeket sokszor tehertételnek fogják fel a felnőttek. A gyermek ezt érzi, mint ahogy azt is megtapasztalja, hogy nem kommunikálnak vele. Emiatt "űr keletkezik a gyermekben, és a telekommunikációhoz menekül", azonban nem a tévétől és a számítógéptől való eltiltás a megoldás, hanem az, hogy foglalkozzanak a gyermekekkel. Az iskolai erőszak is azoknak a tanulóknak az esetében fordul elő, akiknek életében a televíziózásnak akkora befolyása van, hogy szinte helyettesíti a szülőkkel folytatott párbeszédet. Az erőszakos cselekményeket bemutató filmeknek nyolcéves korig különösen káros a hatásuk, ezen életkor felett a gyermekek már tudnak elvonatkoztatni, és kritikával kezelik az ott látottakat.Amikor úgy érzed, már nem az a társ van melletted, aki régen, akkor a kapcsolat rendbetétele a te kezedben van. Ugyanis az egész változást te magad indukáltad. Minden ember igyekszik az elvárásoknak megfelelővé válni. Persze nem direkt akarunk "nemtörődömök" lenni, vagy nem direkt akarunk slamposakká válni, de ha életünk szerelme ezt várja el tőlünk, hát megkapja. Egyetlen, a feleségével valóban törődő férjnek sem lesz elhízott és nemtörődöm felesége és egyetlen a férjét jól szerető nő sem kap bűntiből egy nagyhasú seggfejet maga mellé. Ha ezek a folyamatok elindulnak, akkor ott kapcsolati/kommunikációs válság van. Teljesen függetlenül attól, hogy esetleg, látszólag minden rendben van. Belül ugyanis már elindult egy romboló folyamat.