Göndör Gender...
Hír: A kormány egyetlen tollvonással megszüntette két egyetemünkön a Gender- szakot.
A Gender elméletről nagyjából annyit tud egy átlagos magyar, hogy az alternatív nemiséggel foglalkozik. Ez így erősen leszűkíti a dolgokat. Mielőtt eltévednél, én sem hiszem, hogy a nemiséget az ember majd eldönti, MIUTÁN MEGSZÜLETETT. Szerintem minden, a "normálistól" eltérő működés, betegség, zavar a test és a lélek egységében. Normálisnak itt a mi világunkban a férfi és a női nem tekinthető.

Ez a kettősség a család alapja. Érdekes képet mutat azonban Szamoa, ahol feltűnően sok a nemváltó férfi. Ők nőként élnek, segítik a családban az anyát és nélkülük a családokban a nők helyzete sokkal nehezebb lenne.
Elismert a társadalmi szerepük. Nemiségüket elfogadják, és tisztelik. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, vajon miért van szükség egy kis szigeten három nemre ahhoz, hogy a dolgok működni tudjanak? Hol kellene keresni a hagyományos családmodellekben a hibát, ami ezt a genetikai változást létrehozta, hiszen a természet jobban tudja...
Nem vagyok Gender szakértő, nagyjából pont annyit tudok róla mint te. Viszont elég sokat találkozom "alternatív" neműekkel. A munkámmal jár ez is. Amit viszont észre kellett vegyek, az az a lelki ok, ami miatt az egész - talán- kialakulhatott.

A dualitás tagadása többféle, a családon belüli viselkedés és szokás genetikailag megjelenő fintora. Ahol a szülők között - több nemzedék óta- a női- férfi viszony inkább iszony, ott pl. a lányok menekülnek a saját nemük jellege elől. A fiús lányok ma elfogadottak- senki nem akad ki, ha súlyemelőnek megy a leányka vagy pilóta akar lenni. Félreértés ne essék, semmi baj azzal, hogy mi nők mindent ki akarunk próbálni. De hosszú távon hová is vezet mindez? Mi történik, ha egy nő annyira "belejön" a férfias életbe, hogy elfelejti ki is ő a neme szerint? A válaszokat még csak nem is sejtjük...
Nyilván nem reprezentatív a példa, de elgondolkodtató, és pontosan beleillik a betegségek megjelenési formájába, ami az egyes családokban megjelenik, amiket a kliensem kapcsán tapasztalok. Egyre inkább azt látom, hogy bizony a genetika egyszerűen követi a családon, társadalmon belül tapasztalható hibás(?) nevelési, szokási kódokat. Bár a genetikusok kiütéseket kapnak tőle, de jó lenne mégis felidézni és jobban átgondolni az ominózus dajka béka kísérleteket, ami a körülmények megváltozásával a béka genetikai változását hozta magával. Ideje lenne felülvizsgálni a szikla szilárdnak hitt tudományos hitünket, és elgondolkodni azon a lehetőségen, hogy a lélek, az emberi agy vagy nevezd bárminek, sokkal többre képes, mint azt idáig elhitted.
A test a lélek játszótere.
Minden esetben megmutatja azt a valódi lelki beállítottságot, félelmet, vágyat vagy eredményt, ami az adott lelket érte. A közös tudat miatt pedig ez halmozódhat. És akkor mindjárt jobban érthető a reinkarnáció is...
A testi változásokat a genetika hozza létre. Így talán jogos a felvetés, hogy a nevelési, környezeti hatások által befolyásolt lélek generációkon átívelő válasza nem más, mint magában a testben megjelenő betegség. Nevezzük azt bárminek. Gyerekkori cukorbetegségnek, dongalábnak, ráknak vagy alternatív nemiségnek.
Talán ha a helyén kezelnénk a dolgokat, és nem akarnánk harcolni a betegségek ellen, hanem meggyógyítani akarnánk magunkat, sokkal többre mennénk...
A gyógyulások a személyiségben kezdődnek és a kapcsolataink minőségében teljesednek ki.
Ha egy varázsütésre megtehetnéd, te min változtatnál e kettőben?