Két történet
Mind a kettő a lovardában történt. Egy este sokkal később végeztem, mint máskor. Már a takarót terítettem fel a lovamra, amikor besántikált egy régi ismerősöm. Csodálkozó tekintetemre elmesélte, hogy pár hete egy gyalogtúrán olyan csúnyán kifordult a térde, hogy azonnal megműtötték, de azóta sem tud leguggolni és minden lépés fájdalmas. A dokik türelemre intik, de neki ebből már nem sok maradt az elmúlt nyolc hétben. Akkor odaszólt a lánya:
- Vuduzd már meg anyámat, mert rossz nézni, ahogy járkál!
Az ismerősöm olyan fejet vágott, mit aki váratlanul pénzt talál a nagykörúton.
- Nem tudom, mit csinálsz, de valamit mondott a lányom pár hete. Segíts nekem, mert már megőrülök.
A körülmények finoman szólva sem voltak ideálisak, de olyan kétségbeesett volt, hogy nem tudtam nemet mondani. AZ egész lovardában már csak négyen voltunk. A lovász a lakásában vacsorázott, az én fiam meg az ő lánya pedig kimentek a pályára.
Egy óra múlva a csaj "nem hiszem el" felkiáltással rohangált az öltözőben és leguggolt meg felállt, mint akinek semmi baja.
Két nap múlva, pontosan ugyanúgy sántikált, mint előtte. De két napig semmi baja nem volt. Ugye kitalálod, miért nem működött tovább a kegyelem?
A másik történet is a lovardában játszódott, pár héttel korábban. A fiam lovának a lába beakadt valami szögbe vagy kiálló dologba és a jobb első lábán egy hatalmas seb tátongott, alig tíz centivel a szügye alatt. Nem tudjuk azóta sem, mi történt, de a ló izomkötegei között át lehetett látni. Szegény pára alig állt a lábán. Állatorvos, napi kötözések, de két hét után még mindig vérzett és semmit nem gyógyult. A fiam kétségbeesve fordult egy este hozzám- akkor volt 17 éves a gyerekem.
- Anyu nem érdekel, mit boszorkánykodsz, de csinálj valamit, mert megszakad a szívem...
Én is sajnáltam szegény lovat, de kérés nélkül ugye, nem gyógyítunk... A kérés elhangzott, én meg kizavartam mindenkit az istállóból.
Belenéztem Tipi szemébe, és "megbeszéltem" vele a dolgokat, aztán végigcsináltam az egész procedúrát a szokott módon. Másnap reggel a gyerekem ordítva hívott fel.
- Anya! Nem tudom mit csináltál, de a ló lábán palaszürke bőr van és bár szőre még nincsen, semmi nem látszik a sebből!!!
A ló azóta is jól van. Te megértetted, mi volt a különbség a két folyamat között?