Mifene

Csodás, új házak épülnek a környékünkön. Harmatosvölgy az egyik legszebb és legdrágább része ma Székesfehérvárnak. Sétáltunk Artúrral a házak között, és arra gondoltam, hogy....egyikbe sem laknék. Nyilván megváltoztak a preferenciáim az évek alatt, hiszen a sajátunk sem egy aprócska ház, a maga 142m2-vel. Csak mások az arányai. Ma egy olyan családi házas övezetben jártam, ahol a természetbe kiköltözni vágyók elűzték maguk mellől a természetet. Azt a 20m2-es kertet ugyanis nem nevezném annak. A legtöbb háznál az is szinte steril.

"Csodálatos ősfás környezetben telkek eladók!"- szól a hirdetés.

Fát azonban csak egyetlen telken láttam. Mind áldozatul esett az építkezéseknek. Matula jutott az eszembe, aki megígérte, hogy letöri a kezét annak, aki egyetlen szál nádban is kárt tesz. Úgy látom, ma már nem olvassák a Tüskevárt, vagy ha igen, nem hagy mély nyomokat bennük.

Nem lett volna olcsóbb és a természet szempontjából jobb megoldás, ha az itt építkezők egyszerűen beköltöznek egy panelba? Miért vágyik családi házra az, akinek csak belül kell a tér, amiből sterilen kizárhatja a külvilágot?

Itt is kezdődik majd a harc a régi lakók és az újak között? Ahogy sok faluban, amikor az új szomszédok feljelentik a régieket, hogy kiabál a kakas? Tudjátok a természet ilyen.

Hangos.

Csak ezek jó zajok, amiket ugyanúgy meg lehet szokni, mint a villamost, a rikácsoló szomszédokat és a folyamatos autóforgalmat. Az vajon eszébe jut az ilyen kötözködőknek, hogy a helyiek szempontjából ők "migránsok"? Olyan betelepülők, akik alkalmazkodás helyett a saját törvényeiket, a saját szokásaikat akarják a régiek helyébe állítani.

Tele vagyunk migránsokkal!

Ők tudnak magyarul, csak éppen nem értenek. Nem értik önmagukat, nem értik a világot, de meg akarják változtatni. Arra a hamis képre, ami a fejükben él arról, hogy mitől lesznek boldogok.