Csillagokat látsz?

Pár hónappal ezelőtt egy ismerősöm meg a fia elmentek  sátorozni egy erdei tó partjára. Napközben nagyokat túráztak, este pedig a sátrukban aludtak. Egy éjjel az apa felébresztette a fiát. Nézd csak fiam! Rázogatta a gyerek vállát, aki nehezen akart magához térni. Amikor végre kinyitotta a szemét a csillagok milliárdjai csillogtak az éjszakai égen. Csodálatos volt. A gyerek lelkesen kezdte magyarázni az apjának, hogy nézd ott a tejút, ilyen tisztán még soha életemben nem láttam! Már értem miért rajong annyira ezért a tanárom!

Az apja haragosan nézte a lelkesen magyarázó gyereket, aztán egy hatalmas pofont kevert le neki. Hülye vagy fiam! Te itt lelkendezel a csillagokról és észre sem veszed, hogy ellopták a fejünk felül a sátrat!

Pár napja, amikor a pozitív gondolkodásról beszéltem nektek, akkor sokan megsértődtek, miért haragszom a pozitív gondolkodásra. Nem haragszom. Sőt. A legjobb dolog a világon. De semmit nem ér, ha a valóságot közben nem veszed észre. Így anélkül, hogy feltűnne, ellopják a fejed felül a sátrat, sőt az életed, mert nem azzal törődsz, ami van, hanem felmondod a leckét, amit megtanítottak neked. A papagáj és az ember között a szavak tudatos használata a különbség. A tudatos használat pedig a megfelelő reakció egy adott helyzetben. vedd észre, hogy már nincsen sátor a fejed felett, és csak utána jusson eszedbe, hogy ha már ellopták, és nem tudsz az adott percben semmit sem tenni, akkor dühöngés helyett, akár a csillagokban is gyönyörködhetsz.

A pozitív gondolkodás egyik jellemzője, hogy az adott pillanatban azzal foglalkozom, amire hatásom van. Abból hozom ki a maximumot, azt élem meg teljes valómmal. Miközben nem felejtkezem meg a további lépésekről sem.

Ma nem azért vagy tudatlan, mert nem ismered a tankönyvek tartalmát- bár egyre többen már azt sem... hanem mert csak a tankönyveket mondod fel, miközben nem látod a valóságot. A legszebb dolgokat csak akkor tárja fel előtted a világ, ha volt bátorságod a csúnya részekkel is szembenézni. A kettő együtt a valóság és enélkül a kettősség nélkül egyikünk sem él, csak van. A fény és árnyék nem ellentétei egymásnak, hanem a valóság két oldala. Együtt alkotnak egy egészet. És együtt van értelmük. Ezért hívlak a legsötétebb hónapban arra, hogy megalkossuk a legnagyobb szeretetközösséget.