A zsák, meg a foltja

Valamelyik nap feltettem magamnak a kérdést:

• Én hülyültem meg, vagy tényleg ennyire óvodás korba került megint az emberiség?

Általában gyorsan felfogom a dolgokat, de most isten bizony nem értem..

• Miért azok a "menők", akik emberileg közelebb állnak a csótányokhoz, mint a majmokhoz?
• Miért nyeli le a többség, hogy tudatlan bunkók vezessék?
• Miért menekülnek el különböző szektákba emberek? Hogy ez nálunk nincs is? Akkor te minek neveznéd azokat, akik pozitív gondolkodónak minősítve magukat, meg sem hajlandóak látni a valós és megoldandó feladatokat? Hová soroljam azokat a magukkal piszok elégedett embereket, akik lehet, hogy sok pénzt keresnek, de annyit értenek az élethez, mint a beton a hajlékonysághoz? Vagy minek nevezzem azokat, akik a múltba temetkezve siratják a régi szép időket és visszaköltöztek a jurtákba- még ha képletesen is?
• Mit kezdjek azokkal a fiatal szülőkkel, akik a boltokban percekig a saját telefonjukat böngészik, miközben a gyerek már cigánykereket vet a babakocsiban? Nem szólnak egymáshoz, sem a gyerekhez, csak böködik az okostelót, majd megjegyzik, milyen nyűgös ma ez a gyerek.
• Mit kellene azokkal a milliókkal tenni, hogyan segíthetünk nekik, akik betegségekben élik meg lelkük minden tiltakozását a "modern" élet ellen?

Az embert emberré az agya tette. Az agy pedig azért tud még akár 30 éves korig is növekedni, mert feladtuk a harapáserősséget. Egy gorilla állkapcsi izmai közel azonos méretűek egy ember combizmával. Ezért nagy árat fizet. A koponyája csak korlátozott méretű agyat képes befogadni, mivel kell a hely az izmot tartó csontoknak. Ezért azok jóval korábban csontosodnak. És igen, itt a méret is lényeg...

Egészen óvodás megoldásokat látok...

Nem értem pl., hogy miért akkor képesek csak a vállalkozók összefogni és egymást segíteni, ha ezért súlyos százezreket kell fizetniük tagdíj fejében?

Nem értem, miért hazudnak inkább az emberek, semmint igazat mondanának?

Nem értem, miért divat ismét irigynek lenni, amikor ha segítenénk egymást, sokkal előbbre juthatnánk?

Nem értem, miért a sok tudás, ha semmit nem használnak?

Egyik üzleti találkozómon feltettem egy egyszerű kérdést egy igazgatónak:

• Mondd, hány képzés van nálatok egy évben?
• Olyan negyedévente van egy nagyobb.
• És mi a képzések fő témája?
• Szinte mindig a stratégia, hogy miként legyünk eredményesebbek.
• Értem. Olyan hülyékkel dolgozol, hogy három hónap alatt elfelejtik?
• ????
• Már ne haragudj, de vagy az oktatással van baj, vagy csupa idióta van nálad alkalmazásban. Mert különben nem kellene nekik 3 havonta ugyanazt megtanítani.
• Nem ugyanazt tanulják. Mindig más a téma.
• Ez nagyon érdekes. Milyen témáitok vannak?
• Termékismeret, eladástechnika, kifogáskezelés, csoportdinamika, együttműködés... nagyjából ezek.
• Értem. Ezek szerint gyakran változnak a termékeitek...
• Dehogy, ugyanazt gyártjuk évek óta.
• Tudod, akkor még mindig nem értem. Hány tréning szól az értékesítésről általában?
• Ha jól meggondolom, valahol, minden arról szól. És persze vannak a szakmai képzések is.
• Értelek. De akkor még mindig nem értem, miért dolgozol ennyi értetlen emberrel...
• Nem értetlenek, csak valahogy mindig elfogy a lelkesedés...
• Hát tudod, ilyen kevés fizetésért én sem lelkesednék...
• Nem tudok többet fizetni, mert az adókkal egy vagyon minden hónapban. Ne is gyere ezzel!
• Megértelek. És ebben igazad is van. A fizetések emeléséhez a járulékokat kellene nagyon csökkenteni. De tudod, a pénz akkor is kulcskérdés. Ugye ismered a Mashlow- piramist?
• Persze- legyintett.
• Akkor azt is tudod, hogy mi szerepel a legalsó sorban...
• Hogyne. Az alapvető dolgok. Étel, biztonság... stb.
• Így van. El tudod képzelni, hogy a beosztottadat komolyan érdekelni fogja a céged, amikor a saját "cége", a családja, nincsen anyagilag biztonságban? Miből gondolod, hogy marad elég energiája arra, hogy a te elvárásaid finomságával foglalkozzon, amikor azon kell agyalnia, hogy miből veszi meg a gyerekének a ruhákat, vagy miként oldja meg a nyári tábort, hogy a gyereke ne legyen egyedül, amíg nálad dolgozik?
• Ez nem az én gondom!
• De, a tiéd! Ugyanis mindaddig, amíg a melósod agyának 80%-át lefoglalja, hogy miként biztosítsa az alapvető és ma elvárt életvitelt a családjának és magának, addig nagy ívben fogja leszarni a te extra elvárásaidat. Ha pedig ő nem akar jobban dolgozni- mert nincsen miért-, akkor azt a te céged bánja.
• Tudod marhára elegem van már ebből a témából, hogy fizessem meg a melósokat, akik lusták és a legtöbbjük semmire sem való!
• Mit gondolsz, ha megfizettétek volna őket, akkor a minőségi melósok nyugaton dolgoznának háromszor annyi bérért? Ha itthon lennének, támaszthatnál elvárásokat a dolgozóiddal szemben. Így sajnos  a mai magyar cégekre nagyon igaz, hogy megtalálta a zsák a foltját... Az igénytelen, csak a pénzt értő tulajdonos és a csak a pénzt kérdező alkalmazott.

Tudod, szeretnek elfelejtkezni alapigazságokról ma, ebben a fene nagy tudományos világban. Az egyik alap pedig az, hogy a melós ott fog dolgozni, ahol megfizetik. A másik pedig az, hogy ha nem fizeted meg, akkor gyenge munkaerőt kapsz. A harmadik meg az, hogy minden cég csak akkorává tud válni, amilyen nagy ember a vezetője. Persze a látszat most csalhat, hiszen vannak vállalkozók, akik érdemtelenül nagyra nőttek, mert politikai hátszelük van. De mit fognak csinálni, ha más kormányoz? A valóban tehetséges vállalkozó politikától függetlenül építi a cégét.

Az így épült cégekben a vezetők pontosan tudják, hogy az milyen kevés, hogy sokat keresnek. Az a cégvezető, aki a bevételével akar nyerni, kikerül a körből, mert emberileg leírja magát. Az igazán komoly cégek vezetői emberileg fejlesztik önmagukat és a vezető kollégákat és igyekeznek erre minden dolgozójukat rábeszélni. A nagy felfedezések, a komoly teljesítmények mögött persze mindig van tőke, de ha nincs benne emberi nagyság, akkor az a projekt mindig elvérzik.

-Mit gondolsz, mit kellene akkor fejleszteni önmagadban és a kollégáidban ahhoz, hogy valóban komolyan számíthass rájuk?

Lépj!